PuPilla Olvas

Egy könyv, két könyv, három könyv, négy... és öt

Avagy ez most ilyen töltelékposzt lesz, mert írhatnékom van, de nem fejeztem be semmilyen könyvet ma. :)

Lobonál láttam ezt a posztot, aminek tulajdonképpen semmi értelme. Szóval jó szórakozást hozzá! :D

1. A könyv amit éppen olvasok

Az aktuálisan olvasottak között jelenleg négy könyvem van, de ez egy kicsit csalóka, mert Herta Müller Passportját még nem keztdem el, csak nagyon akartam pár hete. Szóval még itt pihen az éjjeliszekrény mellett. A Wreck This Journalt nem is lehet olvasni, csak firkálni, szöszölni stb. De azért nagyon élvezetes, és nyilván egy hosszabb projekt. :)

Jodi Picoult könyve nagyon izgalmas, csak lenne kicsit több időm olvasni... :)

És még van itt egy neveleten hercegnő 8. rész, amit már nagyon ki szeretnék végezni... és valami értelmesebbet olvasni. :)

2. A legutóbb befejezett könyv

Hát ez egyszerű, a poszt eggyel ez alatt: Fairy Oak. Sajnos nem volt olyan jó. Most valami ütősebb kéne.

3. A következő könyv, amit olvasni szeretnék

Hát ilyen temérdek van, de amit  most nagyon szeretnék már olvasni az a Book Thief, a Perfect Peace és a Her Fearful Symmetry. :)
De nagyon szeretném olvasni a várólista csökkentősök közül még Joanne Harris könyveit is (Gentlemen and Players, Coastliners).

4. A könyv, amit utoljára vettem

Erről is hírt adtam, ebben a posztban, és nagyon nagyon örülök az új szerzeményeimnek: Kairói kertváros, The Ice Hunt, Sarah kulcsa.

5. A legutóbb kapott könyv

Az igazi Horváth Ilona :) Még zsírúj! :)

Elisabetta Gnone: Fairy Oak - Az ikrek titka

Nem is tudom hol kezdjem, de talán jobb lesz ha rövid leszek. Sokan írtatok róla nagyon szép és dicsérő szavakat, így lelkesen vettem meg egy antikvárban olcsón, gondoltam megéri így, és majd biztos be akarom szerezni a többi részét is az első után.

Megint ellenpélda vagyok, de nekem ez a könyv nagy csalódás volt. És nem azért mert mese, nem pusztán azért, mert nem vagyok célközönség. Hanem mert még a meséje se tetszett. A karakterei se. Az illusztrációkon és a könyv kinézetén kívül nem sok pozitívumot tudok felhozni.

A történet Zöldlapályvölgyben játszódik, egy ikerpárról, Pervinkáról és Vaníliáról szól, akiknek a beceneve Vini és Babú (???). A völgyben van egy öreg, bűvös tölgyfa, innen a cím. A narrátor a lányok dajkatündére, Feli, akinek van egy sokkal idiótább neve is, ami nagyon hosszú. Aztán jön a gonosz és fú majdnem vége a falunak...

Jajstenem, nagyon szenvedtem az utolsó 100 oldalon, a végkifejlet pedig egyenesen nevetséges volt (kis spoiler): "és dúlt a csata, de nem részletezem most..."; köv fejezet: "és nyertünk, és a lányok kaptak csokitortát meg mézes tejet..." (kis spoiler vége) Még jó, hogy nagybetűs, és futni lehet a sorok között. Ahogy ezt beszéltük a Molyon is páran, ez 8-9 éveseknek van kitalálva alapvetően. És én is biztos nagyon szívesen adnám az ilyen idős lányom kezébe, és biztos élvezné. Nekem viszont komoly szenvedést okozott, hogy nincsenek jó karakterek (Vinit is utáltam, de Felinek sincs semmi személyisége... tulajdonképpen senkinek... a lányok idegesítően viselkednek és hülyeségeket csinálnak, a felnőttek meg javarészt semmit), nincs semmi sztori, illetve ami van, az is összegezhető pár mondatban, és tök érdektelen, nincs semmi stílus, néha olyan óvodásan van fogalmazva, hogy szemforgatok, és a dialógusok is sírva jajveszékelnek, hogy valaki írja meg normálisan. Külön fájdalmas volt a sok felkiáltójel, kérdőjel, a csupa nyomtatott nagybetűs kiabálások garmadája... Konfliktus, bonyodalom szinte zéró, fordulat semmi, kidolgozatlan.

Röviden ennyi volt nekem Fairy Oak. :( Majd egyszer lehet hogy felolvasom még, ha lesz lányom, de lehet hogy inkább mégse, olvassa csak egyedül.

Értékelés: 10/3,5

Évenátnyúló dupla borítómánia

Nem, nincs ilyen szó, hogy évenátnyúló, csak kitaláltam, copyright. :)

Mielőtt még végképp megszűnik a rovat véletlenül, avagy feledékenységem és hanyagságom okán, gyorsan pótlom a decemberi-januári adagot, ezúttal egyben. :)

1. Justine Picardie: Wish I May (2004)

Ennek a borítónak van hangulata. Kicsit borzongató, de nem azon a hátborzongató módon. Nekem nagyon tetszik, jók a színei is, és egy igazán eredeti misztikus, varázsos történetet sejtek mögött.

Fülszöveg: "'Wish I May' is a novel about the secrets of the past, and the search for how to live in the present, by the author of IF THE SPIRIT MOVES YOU.

Kate Linden is a 35 year old single mother, who dreams of a rosy future with a dream man who will love both her and her son Sam. But while she's waiting for the arrival of that unknown saviour, she finds herself as entangled as ever with her handsome, domineering cousin Julian, the son of her mother's twin sister.
As she returns to Julian's childhood home in Norfolk for a family weekend, Kate is drawn back into the mysteries that haunt her. What was the truth of the relationship between her mother and Julian's father? Who was responsible for her mother's death in a car crash? And will the patterns of that dark past repeat themselves, or can she escape them, and create some happiness of her own?
Justine Picardie writes with a clear, beautiful voice about family intrigues and intricacies, and the struggle to make sense of our place inside them, as well as the outside world. It is a story about the shadows cast by the past, and the ghosts of what has gone before; but also of a sustaining hope for the future, and the magical transformations of love."

Kicsit földöntúlibbra gondoltam, de így sem hangzik olyan rosszul.

2. Jenny Downham: You Against Me (2010)

A zöld-szürke-fekete kontrasztosítás, átszínezés, a gyengém. :) Jenny Downham nevét már régóta ismerhetjük, de minden előzetes ismerettől függetlenül ez a borítója szerintem nagyon megkapó. Gondolom egy YA történetet rejt, drámai szálakkal.

Fülszöveg: "If someone hurts your sister and you're any kind of man, you seek revenge, right?
If your brother's accused of a terrible crime but says he didn't do it, you defend him, don't you?
When Mikey's sister claims a boy assaulted her, his world begins to fall apart.
When Ellie's brother is charged with the offence, her world begins to unravel.
When Mikey and Ellie meet, two worlds collide.
This is a brave and unflinching novel from the bestselling author of Before I Die. It's a book about loyalty and the choices that come with it. But above all it's a book about love."

Igen, valami ilyesmire gondoltam. Jó lehet.

3. Laurie Faria Stolarz: Deadly Little Secret (2008)

Mezítlábas dzsindzsásban ácsorgás, szép ruci, szél, csipkeszerű motívum. Hah. :)

Szerintem ez egy kicsit supernatural vonalon mozgó YA.

Fülszöveg: "Some secrets shouldn't be kept...
Up until three months ago, everything in sixteen-year-old Camelia's life had been fairly ordinary: decent grades; an okay relationship with her parents; and a pretty cool part-time job at the art studio downtown. But when Ben, the mysterious new guy, starts junior year at her high school, Camelia's life becomes anything but ordinary.
Rumored to be somehow responsible for his ex-girlfriend's accidental death, Ben is immediately ostracized by everyone on campus. Except for Camelia. She's reluctant to believe the rumors, even when her friends try to convince her otherwise. She's inexplicably drawn to Ben...and to his touch. But soon, Camelia is receiving eerie phone calls and strange packages with threatening notes. Ben insists she is in danger, and that he can help--but can he be trusted? She knows he's hiding something... but he's not the only one with a secret.
From the best-selling author of Blue is for Nightmares comes a story of paranormal romance that's sure to be a thrilling and chilling teen favorite."

Hm, kicsit ijesztegtősebb mint gondoltam, de jó sztori lehet. Egy négyrészes sorozat első része.

4. Teri Hall: The Line (2010)

Na ő biztosan a nem tudsz utána nyugodtam aludni kategória. :) Sötét, borzongós, gyilkosos vagy lényes, esetleg pszichothriller egy elhagyatott üvegházban...

Fülszöveg: "When Rachel and her mother move to Mrs. Moore's house - the one with the greenhouse, right next to the Line - Rachel starts questioning things. There are so many rumors of horrible things that lie beyond the Line -  in a place called Away - but no one dares to talk about it. And it's no use asking questions- especially of Mrs. Moore, who has always lived by the Line, or of her mother, who is just happy to have a place to stay, especially since Rachel's father died in the war. But then Rachel comes across a recorded message - one that could only have come from Away. And the voice on the recorder is asking for help. As things start to unravel, the question becomes, how far is Rachel willing to go to cross the Line and do the right thing?"

És még a szorongató hangulat átvágtat paranormálisba is. :) Más világok, titokzatos segélykérő üzenet. Hm... :)

5. Carol Oates: Ember (2011)

Nem is k ell magyaráznom ezt a borítót. Pillangós, cirkalmas betűs, sötét, de azért vittek bele egy leheletnyi színt, és még jön az egészre a cím magyar áthallása. :) Egy szép, drámai történet lehet.

Fülszöveg: "When Candra Ember wakes up in hospital after a dangerous encounter with a red-haired woman, she is shocked to discover that seeing a winged boy wasn’t her imagination. Candra is exposed to a world of rivalry and sacrifice she never knew existed, and the aftermath of a war to save humanity thousands of years ago. Soon she finds herself relentlessly stalked by Sebastian, a beautiful and arrogant Watcher Angel and romantically pursued by his darkly seductive rival, Draven. Ultimately, dubious about her own goodness, Candra’s very existence compromises a tentative peace in the city of Acheron."

Ez érdekes, és kicsit Moningra emlékeztet. Sötét és angyali útmutatók, egy nő, aki nem igazodik ki a világán és saját magán, egy kis fantasy vonal... kifejezetten felcsigázott. :)

6.  Bettie Sharpe: Ember (2011)

Nini, egy másik ember :) Hennás kezek, szintén egy szürkés, sötétebb hangulatú borító, kis vörössel megbolondítva. Egy erotikus hangvételű, bonyodalmas szerelmi sztorira gondolok.

Fülszöveg: "Everyone loves Prince Charming. They have to—he’s cursed. Every man must respect him. Every woman must desire him. One look, and all is lost.
Ember would rather carve out a piece of her soul than be enslaved by passions not her own. She turns to the dark arts to save her heart and becomes the one woman in the kingdom able to resist the Prince’s Charm.
Poor girl. If Ember had spent less time studying magic and more time studying human nature, she might have guessed that a man who gets everything and everyone he wants will come to want the one woman he cannot have."

A fülszövege alapján semmi extra.

7. Hillary Jordan: Mudbound (2008)

A borító kissé tapétajellegű, mégis van benne valami nosztalgikus szomorúság, ami megfogott. Egy múltszázad eleji családregényre asszociálok a külső alapján. És folyamatosan Mudblood-ot látok címként :D ...

Fülszöveg: "When I think of the farm, I think of mud...There was no defeating it. The mud coated everything. I dreamed in brown. When Henry McAllan moves his city-bred wife, Laura, to a cotton farm in the Mississippi Delta in 1946, she finds herself in a place both foreign and frightening. Henry's love of rural life is not shared by Laura, who struggles to raise their two young children in an isolated shotgun shack with no indoor plumbing or electricity, under the eye of her hateful, racist father-in-law. When it rains, the waters rise up and swallow the bridge to town, stranding the family in a sea of mud. As the Second World War shudders to an end, two young men return from Europe to help work the farm. Jamie McAllan is everything his older brother Henry is not: charming, handsome, and sensitive to Laura's plight, but also haunted by his memories of combat. Ronsel Jackson, eldest son of the black sharecroppers who live on the McAllan farm, comes home from fighting the Nazis with the shine of a war hero, only to face far more personal - and dangerous - battles against the ingrained bigotry of his own countrymen.
It is the unlikely friendship of these two brothers-in-arms, and the passions they arouse in others, that drives this powerful debut novel. Mudbound is told in riveting personal narratives by the individual members of the McAllan and Jackson families. As they strive for love and honor in a brutal time and place, they become players in a tragedy on the grandest scale and find redemption where they least expect it."

Az idősáv kicsit arrébb van, a második világháború idején. Nem kelltette fel az érdeklődésem.

8. Samantha Hunt: The Seas (2004)

Ez az a borító, aminél nem lehet eldönteni elsőre, hogy egy szépirodalmi műről van-e szó, vagy egy újhullámos sellő-történetről :D...

Tetszik az osztott borítás, és a vizek egybeolvadása. Szerintem egy tengerrel kapcsolatos romantikus történet.

Fülszöveg: "The narrator of The Seas lives in a tiny, remote, alcoholic, cruel seaside town. An occasional chambermaid, granddaughter to a typesetter, and daughter to a dead man, awkward and brave, wayward and willful, she is in love (unrequited) with an Iraq War veteran thirteen years her senior. She is convinced that she is a mermaid. What she does to ease the pain of growing up lands her in prison. What she does to get out is the stuff of legend."

Hmm, mégiscsak sellős, de annyira nem tűnik érdekesnek.

9.  Rebecca Rasmussen: The Bird Sisters (2011)

Hirtelen mintha könyvjelzők lennének ezek a maradas mintájú csíkok a borítón :) Jó a cím is, szerintem egy testvérpárra utalhat, és az ő történetükre.

Fülszöveg: "Whenever a bird flies into a window in Spring Green, Wisconsin, sisters Milly and Twiss get a visit. Twiss listens to the birds' heartbeats, assessing what she can fix and what she can't, while Milly listens to the heartaches of the people who've brought them. The two sisters have spent their lives nursing people and birds back to health.
But back in the summer of 1947, Milly was known as a great beauty with emerald eyes and Twiss was a brazen wild child who never wore a dress or did what she was told. That was the summer their golf pro father got into an accident that cost him both his swing and his charm, and their mother, the daughter of a wealthy jeweler, finally admitted their hardscrabble lives wouldn't change. It was the summer their priest, Father Rice, announced that God didn't exist and ran off to Mexico, and a boy named Asa finally caught Milly's eye. And most unforgettably, it was the summer their cousin Bett came down from a town called Deadwater and changed the course of their lives forever."

Hoffmanos :)

10. Jody Kihara: White Witch Pond (2011)

Nemrég beszélgettünk Miamonával a Blair Witch Projectről, és hogy annyira félek a végétől minden alkalommal, hogy elkapcsolom és lemaradok a slusszpoénról :)...

Ez a borító is a Blair Witch film hangulatát idézi. Lehet hogy olvasva nem annyira ijesztene meg?

Fülszöveg: "Shaya Solen's walk home from school takes her past an eerie pond, where one day she finds an old bracelet made of raven feathers. Soon, strange events begin to unfold: a shadowy figure glimpsed across the water, ominous nightmares haunting Shaya, and rumours of a witch who once drowned in the pond. With the discovery of a strange family connection to the witch, Shaya is drawn into a mystery that looks like it must be solved before the approaching Halloween. which is the thirteenth anniversary of the witch's death."

Hű, ebbe belezsúfoltak madártolltól kezdve, árnyalakon át, rejtélyes tóig mindent. :)

Magyarul a keresésem szerint nem kapható könyv a szerzőktől.

Kinek mi nyerte el legjobban a tetszését ezúttal külsőre-belsőre? :)

Déja vu

Csak pár napja jeleztem az új Picoult-könyv megjelenését... Erre csodák csodája tegnap Jodi facebook lapját böngészve felfedeztem egy még újabb megjelenést is, bár a Lone Wolf sincs még a boltokban. A legeslegújabb könyvecske Jodi és Samantha van Leer közös munkája, és Jodi Picoult első Young Adult regénye. A címe pedig: Between the Lines. A fülszöveg szerint egy nagyon izgalmas történet bontakozik ki egy lányzó és egy regényalak között, aki nem is biztos, hogy annyira kétdimenziós...

Júniusban jelenik meg.

P.S.: Varázspálca van a lány kezében. :)

Vakáció a Békával

Fehér Klára: Négyen meg a Béka

Télidőben nem is olyan rossz ötlet belevetni magunkat egy hamisítatlan nyári, vakációzós könyvbe.

A történetben a három Bartal testvér, Kari, Öcsi és Jutka indulnak a Balatonhoz, méghozzá hosszú hetekre, és csak egy "félfelnőtt", Palkó kíséretében. Sátrazás, pancsolás, főzöcskézés, fára mászás unásig. Csak ne rontana el mindent, hogy az undok Békát is vendégül kell látni egy hétig, aki Jutka osztálytársa, és nem örvendett túl nagy népszerűségnek az osztályban... Csakhogy amióta szörnyűség történt vele, mindenki megpróbál valami jót csempészni az életébe. Szájhúzkodva. De biztos olyan rossz, hogy ott a Béka is?

Tulajdonképpen ez egy nosztalgiázós nyári szünidős könyv, amit kicsit megzavar ez a sok üttőrősködés meg régi idők szokásai, körülményei. Nekem jólesett olvasni, és ez biztos azért van, mert - bár az úttörő hagyományok már nekem is kőkorszak - én is részt vettem ilyesmiben, vagyis volt olyan nyaram, ami tényleg ezekről a dolgokról, játszásról, szabad levegőről, balcsizásról, unokateesókról, barackszedésről, fára mászásról szólt. Nem tudom a mai gyerekeknek mit mond ez a könyv, nem rakják-e félre, hogy jajmár, hogy bírták ki hetekig tv meg számítógép nélkül, és mi a jó abban, hogy elmennek egy gazdaságba gyümölcsöt szedni :D ...

Ami nagyon zavart, hogy volt benne egy két hülyeség. Nagyon idegesített ez az egész Palkóval nyaralunk dolog, mert ki engedné el az összes gyerekét - köztük egy olyan lükét mint Öcsi - egy 18 évessel a Balatonra sátorozni, keine idegeskedés? Valamint: mióta nő a szeder a fán? Mióta a vonatok része a peron (felugrott a vonat peronjára... ööö, a peronon állunk mielőtt jön a vonat és onnan szállunk fel, nemde?)? Mióta van a Balaton zalai partján Balatonfüred?? Mióta veszélyes egy tőlünk 4-500 méterre közeledő busz elé kimenni az útra, ami így alig tud megállni? Az évek során ennyit csökkent volna a féktáv? ;)) Hát szóval ez olyan kisdobos utánérzéssel, már-már egészségtelen munkakedvvel, és kissé didaktikus erkölcsi részekkel meghintett egyébiránt kedves történet volt, csak kicsit elavult már. De ettől függetlenül én szeretem ahogy Fehér Klára mesél, és jönnek az Évái meg a Jutkái :) Olyan régi gyerekkori nyár szaga volt ennek a könyvnek. :)

Értékelés: 10/7,5 a bakik ellenére élveztem olvasni. Kicsit visszavágyom miatta a Balatonhoz, de azokba az időkbe, amikor még tenger nagyságúnak tűnt, és amikor a Badacsony volt a legmagasabb hegy a világon, a nyaraló kertje pedig végtelen csatamező legyen szó akár tollasozásról, akár fociról, vagy eszeveszett kergetőzésről :D

Nem mellesleg pedig ez volt a negyedik könyv, amit kivégeztem a Csökkentsd a Várólistádat 2012 játékban :)

2012 első beszerzései

A tavalyi szigorú könyvstop miatt gyakorlatilag megszűntek egy időre a beszerzéses posztok, csak kétszer összegeztem mikkel bűnöztem, miket kaptam, egyszóval mivel gyarapodott a könyvtáram. Most, hogy a stopot beszüntettem, kicsit felszabadultabban tudok szólni a vásárlásaimról, de hozzá kell tennem, a múlt héten beszerzett három könyvecskét még karácsonyi ajándékpénzből zsákmányoltam, és volt hozzá összesen 1500 forintnyi kuponom is :)

Íme, ők azok:

Carolyn Baugh: Kairói kertváros
Tatiana de Rosnay: Sarah kulcsa
James Rollins: Ice Hunt

Ebből kettő Pöfivonat "bűne"... Ő dicsérte nagyon, nekem meg minden harmadik könyvről eszembe jutottak a könyvesboltban az olvasásai, posztjai :D

Új Jodi Picoult!

Tegnap nagy örömmel fedeztem fel, hogy Jodi Picoult-nak februárban új könyve jelenik meg Lone Wolf címmel. :) (Paperback változat márciusban.) Ismét nagyon nehéz témát talált a szerző...

"A life hanging in the balance. A family torn apart. The #1 internationally bestselling author Jodi Picoult tells an unforgettable story about family, love, and letting go.

Edward Warren, twenty-four, has been living in Thailand for five years, a prodigal son who left his family after an irreparable fight with his father, Luke. But he gets a frantic phone call: His dad lies comatose, gravely injured in the same accident that has also injured his younger sister Cara.
With her father's chances for recovery dwindling, Cara wants to wait for a miracle. But Edward wants to terminate life support and donate his father's organs. Is he motivated by altruism, or revenge? And to what lengths will his sister go to stop him from making an irrevocable decision?

Lone Wolf explores the notion of family, and the love, protection and strength it's meant to offer. But what if the hope that should sustain it, is the very thing that pulls it apart? Another tour de force from Jodi Picoult, Lone Wolf examines the wild and lonely terrain upon which love battles reason."

Jó hír, hogy hamarosan lesz Picoult-poszt, most olvasom a Perfect Match című könyvét, ami még nem jelent meg magyarul.

Negyedelő, ötödölő, hajkitépő

Biztos kapok pár szemforgatást, hogy miért is ez a sok neveletlen hercegnős poszt mostanában, de ha már úgyis el akartam olvasni az egész sorozatot tavaly, és nem ment, hát akkor már egyben fogyasztom a hátralévő részeket. És félrészeket. Meg negyedrészeket... Nyugi, kihívást nem csinálok belőle ;)

Az alábbi két darab rövidke szösszenet, fél és negyed vagy háromnegyed vagy ki tudja milyen matematikai borzalomként szerepel a sorozatban.

Szóval, az egyik: Meg Cabot: The Princess Diaries, Volume VII and a half - Sweet Sixteen Princess

... ami nem más, mint a hetedik kötet után következő szülinapi nyavalya. Elég fájdalmas volt olvasni, és nehéz elhinni, hogy ezt tényleg kiadták?! Egy pároldalas nyüsszögés az egész Mia 16. szülinapi partijáról, amiben szinte ki sem alakul a konfliktus, már meg is oldódik, sőt lesz szipi-szupi meglepetés is. Émelyítő cukormáz, és csupa erőltetett dolog kifejtés nélkül.

Ponty: 10/ööö, 2,5?

A másik: Meg Cabot: The Princess Diaries, Volume VII and 3/4ths - Valentine Princess

Egy újabb csöpp szösszenet, ezúttal valentin napi lázban ég Mia, anti-lázban Lilly. Kicsit ez is erőltetett, de annyira nem volt vészes, mint a Sweet Sixteen mizéria.
Viszont van itt valami nagy baki – vagy nem? – ez a rész ugyanis mintha inkább a 4. után kéne hogy jöjjön, Lilly itt még Boris-szal jár… A keretrész viszont összezavart, lehet hogy ez csak visszatekintés? Következő összezavarás, hogy a végén a könyvek listájában IV and a quarter néven szerepel a könyv. Khm. Utánanéztem Meg Cabot honlapján is, de ott is a hét és háromnegyedikként szerepel. Akkor mégiscsak a visszatekintés lesz a megoldás... Mindenesetre nem épp maradandó élmény.

Ponty: 10/4

Mivel elhatároztam, hogy végére járok, mi lesz a cserebogárból - hehe - és hogy alakul Michael és Mia a tizedik részre, végigszenvedem olvasom a maradék három könyvet... :) Látom én hogy népszerűtlenek ezek a posztok, és Miamona még rám is pirított, hogy töltsem hasznosabban a szabadidőmet :D ..., de azért most már csak-csak befejezem. :)

Angol és magyar sorozatpolcot is találtok a Molyon.

Kálnay Adél: Az igazi ajándék

Az igazi ajándékra a Molyon figyeltem fel, ahol jó értékeléseket kapott, és megtetszett a fülszöveg is, hiába, gyermeklélek vagyok és maradok, szeretem a jó mesét. :) Ha pedig valaki szép, szívhezszóló történetet tud írni egy játékbaba szemszögéből, arra én minden további nélkül vevő vagyok.

Kálnay Adél könyve egy hamisítatlan karácsonyi történet, bár ez csak a végére derül ki, és nagy része nem is télen, vagy karácsony környékén játszódik. Télen mindig rámjön valamikor az az érzés, hogy valami szép karácsonyit szeretnék olvasni, de oda lyukadok ki, hogy vagy nem találok alkalmas olvasmányt, hogy hangulatot hozzon, vagy pedig egyszerűen amit találok, az egy merő giccs. Mintha ez kifejezetten nehéz lenne a szerzőknek, hogy valami eredetit írjanak karácsonyi témában, karácsonyi jelképekkel stb. anélkül, hogy csöpögne a nyáltól. Egy ideje nem is próbálkoztam ilyen könyvek keresésével. Erről pedig nem is sejtettem, hogy az az ideális "karácsonyos" jellegű olvasmány rejlik benne, amit évek óta keresek.

Zsuzsi, a játékbaba szemszögéből szemléljük az eseményeket és a világot, aki imádnivaló, legyen bár halovány a személyisége. Kicsit a Kétszáz éves ember robotja jutott róla eszembe, akit nagyon szeretek. :) Olyan igazi puha, tipikus rongybabának képzeltem el, akit még nem tettek hiúvá a hercengős elvárások, és inkább olyan zsineges haja van a szőke bodorított helyett. :) Meg persze kötényruhája. :)

Zsuzsi Kata babája, mindaddig, amígy a kislány el nem veszti, véletlenül otthagyva egy padon...  Zsuzsi ezután kisebb-nagyobb viszontagságok között Julihoz kerül az árvaházba. Mi lesz vele ezután?

Persze nem is ez a legnagyobb kérdés. Nagyon sok komoly, fontos téma kerül elő, barátság, szeretet, áldozatvállalás, felelősség, és egyáltalán nem szájbarágósan. Csak szépen. Kicsit érzékenyebb pillanatban akár könnyekig lehet hatódni a könyvtől. Nekem is majdnem sikerült, csak épp buszon voltam, és belecsörgött a telefonom is... (grrr...)

Értékelés: 10/10 Aki szereti a szépet, meghatót, kicsit érzelmeset, de nem csöpögőset, mindezt meseformában, játékbabásan, de az élet nagy játszóterére helyezve, az olvassa el,  mert érdemes. :)

Tóth Olga: Csupasz nyulak

Nem tudom milyen célközönségnek tervezték ezt a kicsit Coca-Cola betűs,  nem túl bizalomgerjesztő borítót, de szerintem külseje miatt kevesebben veszik kézbe, pedig ez egy ritka jól megírt könyv. Látva a sok pozitív értékelést, és Pöfivonat írását róla, megszületett bennem a molyok számára korántsem ismeretlen érzés: ez kell. Ki tudja miért, de ez jó lesz, tetszeni fog. Azt nem is gondoltam, hogy mennyire.

Vagy ötször megfordultam a nyulak után könyvesboltokban, hírlapárusnál, de aztán ottmaradt, á, nem, ez drága, ez csúnya, ki tudja hogy tényleg jó-e, ez magyar is, kortárs is, stb. - mondták az előítéletek. Végül szembejött a könyvtárban, és együtt távoztunk, de így megismerkedésünk után állítom, nem lenne kidobott pénz a teljes ára sem.

Magyarország, hatvanas évek, két lánytestvér. Illetve több testvér is van, de ők a két elbeszélő. Tömör, rövid, feszült, párbeszédmentes oldalak, jó fejezetcímekkel, amiket mindig mindkét lányra tökéletesen lehet értelmezni, néha tökéletesen másként is. A húg az éltanuló. A stréber. Az igazi kiváló úttörő, aki tanulni akar, ki akar törni, mindenben legjobb lenni, csodálva lenni, emberek bámulatának céltáblájává válni. A nővére, Eszter a gyógyszertári asszisztens, akit mintha csak fújdogálna az élet ide-oda, céltalanul, és aki teherbe esik egy buta kaland miatt. Terhességét nagyon sokáig titkolja, de amikor kiderül, nem lehet maradása otthon... kitagadják, és anyja csak akkor fogadja vissza, ha állami gondozásba, vagy örökbe adja a gyereket...
De közben nem csak ezen megy az agonizálás, otthon is áll a bál, egy látszatcsalád az egész, csupa szeretet nélküli megszokás és küzdés. Egymással, egymás ellen. Vajon hogyan és hová lehet ebből kijutni?

Annyira jól jellemezte a korszakot, és olyan képszerű volt az egész, hogy nekem, akinek már a piros nyakkendő, meg úttörőraj mit se jelentenek, nekem is ismerős volt az egész. Talán mert hallottunk mindannyian hasonlókat, ha mást nem, hasonló hangulatú történeteket, anekdotákat. Nem is a leányanyaságra célzok itt, hanem a kemény életre, a szeretet régi, furcsa értelmezéseire, a sivárságra, kitörni próbálásra, ezekre a tipikus begyöpösödöttségekre, billogokra.

Az anya egy utálatos karakter volt. Pofoznivaló sültbolond mártír, akinek tökéletes párja a érzéketlen hűtlen kocsmatöltelék, aki talán azt se tudja hány gyereke van és hogy hívják őket. Az úgynevezett felnőttek a könyvben, akik csupa szánalom, mégis a kezükben a hatalom az összes gyerekük életének megkeserítésére... Brr.

Eszter kicsit halovány volt nekem, de alapvetően szerettem a megnyilvánulásait, bár kicsit több szeretettel is viseltethetett volna a kisbaba iránt. De hát mit látott otthon... még ehhez hasonlót sem. Végső döntését megalkuvásnak éreztem, és nem értettem egyet teljes mértékben, mert a történelem megismétli majd önmagát érzésem volt. És amíg Eszter megalkuvó volt, a húga küzd. Hogy pontosan hogy, és mit ér el majd, nem derült ki, de nem éreztem lezáratlannak. Érdekes, hogy a húg ellenszenves is lehetett volna, mégis igazán szeretnivaló.

"A rendes anyáknak Valamilyenné a nevük."

A kétértelmű fejezetcímek, a hasonló, mégis nagyon különböző lánytestvérek nézőpontjai, nem tudok más szót írni, egyszerűen nagyon jók voltak. Az egész könyv olvastatta magát, és bár nyomasztó, és egy ijesztő életforma és család életképeit dörgöli az ember arcába, nincs az az érzés, hogy el akarsz húzódni, érdekel, olvasni akarod. Ha belegondolunk hogy mindez nem is olyan régen volt...

Rengeteg témát dolgoz fel egyszerre a családtól kezdve, az útkeresésen át, leányanyaság és egyáltalán anyaság, nőiesség, nővé válás, felnőtt-gyerek, anya-lánya kapcsolat, és semmi sem érintőleges maszatolás, hanem mindenből pont a velő.

Olvasás közben megbarátkoztam a címmel,  figyelemfelkeltő, jó hangzású, és nagyon is illik a könyvhöz, több szinten is. Még a csúf úttörőborítót is megszerettem. A piros nyakkendő, az almazöld ruha, a lányok már mind jelentettek rajta valamit, amit szerettem.

"Vannak kelkáposztaszagú házak és vannak pörköltszagúak. Rántotthús-szagúban csak egyszer jártam, de kiderült, hogy az nekem túl drága."

(A kép illusztráció, forrása: www.weheartit.com)

Értékelés: 10/10 Meglepődöm a saját értékelésemen is, mert tényleg nem vártam ekkora tetszési indexet, majdhogynem kedvenccé teszem. Olvassátok el. És Olga, kérem írjon még! :)

Bár most terjesztem az igét róla én is, azért jót tenne neki egy tetszetősebb újrakiadás, amitől nem ilyen bambit vegyenek, előre mókusörs és még hadd ne mondjam milyen érzése támad az embernek.

A fülszöveg, csak mert tényleg jó összefoglaló:

"Leányanya a hatvanas évek Magyarországán.
A huszonkét éves lány teherbe esik.
Anyja kitagadja, mehet, amerre lát.

Húga más utat választ. Osztályelső, élúttörő, még a Rádióba is eljut egy versével. Mindent megtesz, hogy megfeleljen, hogy elnyerje anyja és a közösség megbecsülését, szeretetét.

Tóth Olga felkavaró, elgondolkodtató  regényt írt anya és lánya(i) viszonyáról, a nővé érés és az anyává válás megéléséről. Családi sérelmekről és kegyetlenségekről, a kitörés, a megváltás lehetőségéről és lehetetlenségéről. És rólunk, kibeszéletlen közös múltunkról.

A szerző elismert szociológus, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa. A család változásait, a férfiak és nők társadalmi helyzetét, a családon belüli erőszak megnyilvánulásait kutatja. Számos tudományos publikáció után ez az első regénye."

Igen vagy nem?

Dr. Csernus Imre: Bevállalja?

Tulajdonképpen szinte minden szerzőt sikerült hanyagolnom 2011-ben, akiket szeretek, és akiktől szeretek olvasni. Így járt Csernus is, csak begyűjtöttem újabb 2-3 könyvét, és nem lapoztam bele.

A Bevállalja? c. kötetet csere útján szereztem meg, ez egy régebbi Csernus, abból az időből, amikor a Viasaton ment az azonos című műsora, és adásban interjúvolt meg embereket, és persze üvöltözött is szépen velük. Nyersesége, durvasága, de az az igazságtartalom, amivel támadott már akkor megfogtak, és bár talán akkor a felét se értettem a dolgoknak, volt olyan mondata, amit akkor feljegyeztem, és most a könyv olvasásakor esett le a tantusz, hogy ez nekem honnan ismerős.

10 kiválasztott beszélgetést olvashatunk el a könyvben, az elhangzottakon kívül Csernus doktor gondolataival együtt, amiket a beszélgetések közben nem mondott ki. Vagyis belelátunk a doki fejébe. Edzett Csernus rajongóként sok minden ismerősen hangzott, de mindig rá tud világítani valami újra, más környezetbe helyezve.

"Magam. Nekem. Tőlem. Ezek az önző ember szavai."

Leírva, ledokumentálva az összes kimondott szó... így látszik igazán, hogy tényleg mennyit hadoválnak, szépítenek, beszélnek mellé az emberek... Nagyon idegesítő volt a sok ködösítés, és néha bizony kemény meló lehetett kihámozni ebből a lényeget, a problémát magát, nem ám a megoldást megtalálni rá. Bár a megoldásokat nem is mindig adja meg, csak próbál rávezetni, irányt mutatni, sokkolni, hogy valamerre csak elinduljon az ember.

"Milyen módon jutott el a kórházba? Érdektelen kérdésnek hangzik. A fontos kérdéseket így szoktam feltenni. Ahogy egy japán bölcs mondta egyszer: „ A nagy dolgokat könnyedén kell venni, a jelentékteleneket pedig komolyan…” (...)"

A szlengjét nem mindig szeretem, azt még mindig nem értem mi az a díbolás, pedig valahol elmagyarázta (a nyelvhelyesség ellenőrző is aláhúzta :D) és van ezekben a kemény beszélgetéseiben valami rémisztő, ami az előadásaiban nincs meg. Persze értem én, hogy mi a célja, és értem az erőteljesség szükségét is, amikor egy emberrel akar valamit elérni, nem a nagy közönséget elgondolkodtatni.

Értékelés: 10/7 Tetszett, és javarészt lekötött, de ebben a könyvében nem azt találtam, amit általában Csernustól várok, és kevesebb dolgot tudtam magamra és a körülöttem lévőkre vonatkoztatni, így inkább csak én mentem át a könyvön, nem a könyv énrajtam, ahogy lenni szokott vele.

Csernusos blogbejegyzéseimet itt találjátok.

(A kép forrása: http://www.prherald.hu/2011/10/holgyeim-jol-valasztottak/)

A második könyv, amit kivégeztem a Csökkentsd a Várólistádat 2012 játékban :)

Hetedik

Meg Cabot: The Princess Diaries, Volume VII - Party Princess

A Neveletlen hercegnő sorozat folytatása valahogy kimaradt a tavalyi évből, úgyhogy most gyorsan betettem a következő két kötetet várólista csökkentős játékba, hogy mindenképp legyen motivációm folytatni. Ugyan annak idején több posztban is mindenki arra jutott, hogy az első néhány rész után drasztikusan csökken a sorozat színvonala, ennyi kihagyás után úgy éreztem jólesett a könnyedsége, és Mia is kicsit hiányzott. :)

Ebben a kötetben is összecsapnak Mia feje felett a hullámok, ugyanis az iskolaelnökség összes pénzét "elverte" szelektív szemétgyűjtőkre, és így nem marad egy kanyi sem bálterem bérlésre a végzősök báljához... és akkor persze - Mia szent meggyőződése szerint - Amber, az egyik végzős osztályelső halálos ítéletet szab majd ki rá... Grandmére-nek persze felettébb zavarba ejtő megoldás jut az eszébe, és ír egy musicalt (!), amely Mia híres ősének, Rosagunde-nak legendáját dolgozza fel, sebtiben ráosztja a főszerepet Miára, és persze hogy egy mindenféle hírességekkel és celebekkel teli jótékonysági baknettre szervezi a premiert... Nem riad meg a fenyegetés eszközeitől sem, és természetesen hátsó szándékai is vannak... Michael kolis-bulit szervez, emiatt is főhet a feje Miának, mert ő ugye nem olyan "bulizós", aztán olyan nagyot alakít a partyn, hogy Michael meg is haragszik rá. Na persze kibékülnek a végére, rózsaszín köd és egyebek. :)

Jó volt olvasni, mert nagyjából olyan volt mint az előzőek - persze az igaz, hogy az első néhány rész színvonalát tényleg nem hozza - pörgős, naplós, kicsit idegesítően Miás :) A vége viszont nem tetszett, túl gyorsan, hirtelen és erőltetetten lett lezárva. Elég hihetetlen volt mindaz amit Michael és Lilly tettek a végén.

J.P. jó karakter, kár hogy Mia nem őbelé szerelmes, igazán összeillenének.

Fat Louie's Pink Butthole :D hát ilyen magazincímet is csak Lilly találhat ki... no comment. :) És ráadásul irodalmi magazinnak... :)

Értékelés: 10/6 Egyszer elment. Egy újabb kissé túlspirázott fejezet Mia életéből. Kár hogy hihetetlen a megoldása, és nem is annyira körmönfont.

Angol és magyar sorozatpolcot is találtok a Molyon. A kötet Amerikában Party Princess, Nagy Britanniában Seventh Heaven címen jelent meg. Magyarul pedig A neveletlen hercegnő naplója 7. címen kapható.

Ez volt az első könyv, amit kivégeztem a Csökkentsd a Várólistádat 2012 játékban :)

Shadowfever

Karen Marie Moning: Shadowfever

Aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa, annyira imádom Moningot, annyira! Előre is bocs, ez egy ilyen 90%ban ömlengős poszt lesz, olyan aannyira olyan poszt. :)

Figyelem, nincs spoiler a spoilerrel jelölt részig, nyugodtan olvashat mindenki, aki azért ismeri az első 3-4 részt.

A történet persze ott veszi fel a fonalat, ahol a Dreamfever borzasztó cliffhangerén lógunk a levegőben, miközben szörnyű balsejtelmünk van. Ebből a szituációból aztán lassacskán visszakeveredünk a megszokott környezetbe Dublinba, és jöhetnek az újabb meglepő dolgok egy adag Mac-féle elmélkedés és filozofálás után. Ahogy a Dreamben is, ebben is viszonylag sok ilyen ballaszt van az első harmadban, de nem vészes, mert utána kompenzálnak. Jön ugyanis hamar egy rész amikor derült égből a villámcsapás leszünk megint újabb szereplő híján, hogy melyik oldalról esik el áldozat, az titok. Aztán gyorsan egyszerre érezhetjük magunkat a Mission Impossible-ben, és a Kaptárban, főleg amikor a Chester's rejtett termeibe jutunk.

"God said, Let there be light. I said, Say please."

A stílus a már megszokott hol komoly, hol szellemeskedő, ironikus hangvétel. Amit már negatívumnak éreztem, de hát ez aztán olyan piti dolog, hogy csak legyintünk, hogy borzasztó sokszor használja a  mercenary és a to the core kifejezéseket, együtt is meg más kifejezésekkel együtt is, és már kicsit viszkettem tőle, hogy ne mondja ezt Mac megint.

Ami pedig a lényeg, hogy van egy iszonyú jó, elnyújtott finálé, amiben elképedhetünk, és kiderül mindenkiről, hogy ki kicsoda és micsoda. :) Igen Zenka, még az év kérdésére is választ kapunk, hogy ki és mi Barrons! :D

“I'd rather live a hard life of fact than a sweet life of lies.”

Fenntartom, hogy ez a kötet is kicsit túlírtabb, mint kéne, a Dreamet és a Shadowt is megrövidítettem volna 100-100 oldallal, hogy jobban pörögjön. De még így sem kétséges az újraolvasás, a kedvencelés, és a díszdobozos sorozat megvásárlásának vágya - ami még nem létezik sajnos. :( :D

FIGYELEM MOST JÖNNEK A SPOILEREK! KI VANNAK FEHÉRÍTVE, CSAK AKKOR LÁTJÁTOK HA KIJELÖLITEK A SZÖVEGET!

SPOILEREK!

Ááá, gyerekek, az a baj, hogy senki nem hitte el, hogy Barrons meghalt ugyebár, mert főszereplő, meg mert ugye jött már a hír Moningtól, hogy folytatja a sorozatot Macről és Barronsról... Ezért aztán jó-jó az a cliffhanger, bár sejti mindenki hogy Barrons az, de azt is tudja mindenki, hogy így vagy úgy, de visszajön majd, és csak várjuk a megjelenését.

KIFEHÉRÍTETT SZÖVEG, SPOILER!

Nagyon tetszik ez a meghal, de nem hal meg, többezer éves, és még szörny is. A könyvesbolttal együtt, tulajdonképpen jó sok mindenben megkapjuk a Szépség és a Szörnyeteg újraírt változatát. És jönnek az utalások, analógiák Kékszakállra is, az is nagyon tetszett. Barrons fia és ez az egész mint indok a könyv keresésére, nekem totál betalált, mert megerősít abban, hogy igen, a jófiú oldalán álltunk, akármilyen vérvad is néha :D

KIFEHÉRÍTETT SZÖVEG, SPOILER!

Legjobb jelenetek:

- A könyv által uralt K'Vruck letépi Darroc fejét! :D
- Barrons és Mac újabb füstölgős szexjelenetei a BB és B alatti helyeken...
- Barrons fia kiharapja Mac torkát... hát ez mekkora horror volt! Még a Zembernek is elmeséltem mert épp útközben kocsiban olvastam el, és még ő is elképedt, hogy mik vannak ebben a könyvben, meg hogy miket olvasok... :)
- Mac és Christian az Unseelie börtönben, úú, imádtam, imádtam vacogni velük, olyan képszerűen borzalmas volt az a hely és hideg, hogy én is szinte végig fáztam. A koporsós jelenet is naaaagyon... :)  Még a régi Superman filmek is eszembe jutottak róla.
- ez az egész dilemma hogy Mac az Unseelie király-e, a concubine-e, vagy esetleg magának a Sinsar Dubh-nak a "gyermeke" hát hidegrázás!!!!! Nagyon jóóó! Aztán persze kiderül ami beborul :)
- A jelenet Isla-val, és a megtévesztéssel, aaannyira! Nagyon nagy! De éreztem, hogy ez nem valóság, annyira rossz és csöpögős is lett volna.
- Dani és a Gray Woman... OMG!!!
- MM és M :D Jaj de örültem mikor visszatette a BB és B-t :D
- Hogy K'Vruck nem jutott eszükbe, még Barronsnak sem, aki pedig már évezredek óta koptatta a földet a Földön, ez olyan mint hogy a Gyűrűk Urában mért nem repültek el a sasok hátán egyenesen a Végzet hegyéhez és dobják be azt a nyavalyás gyűrűt... :) De persze az ember lánya is csak a homlokára csap, hogy K'Vruck, persze! :)...

KIFEHÉRÍTETT SZÖVEG, SPOILER!

Amit hiányoltam:

- Dani és Mac le kellett volna hogy rendezzék ezt az egész ügyet a vége előtt
- A Gray Woman és az Unseelie King mit fog kérni Mactől?
- Cruce nem veszélyes így? Hogy lehet onnan felbontani, és akkor mi lesz?
- Mi az a Z. Barrons nevében? :D

“We’ll take precautions. We’re on guard now. Someone has to carry it in. No one will enter the upper levels of the club or your parents’ cell with clothes on.” My brows shot up. That was going to be a real shocker for my mom."

SPOILEREK VÉGE!!!!

Értékelés: 10/10 Kedvenc az egész sorozat, minden kötet. Újraolvasás lesz audióban, papíron, megvétel lesz, imádat marad, sajnálom, ez engem bekebelezett, mint egy vírus, hiába lehetnek hibái és hiába nem világirodalmi műremek, ez nekem totális szórakozás volt, jó karakterekkel és izgalmas sztorival. Köszi Nima mégegyszer! :))) :*
Méltó befejezést kapott a Fever sorozat ezzel a kötettel, ugyanakkor pont kellőképpen nyitott a folytatásra. Ahogy Katamano már megírta, Moning írni fog egy trilógiát Daniről, aztán jön a 6. és 7. rész. :) Fever... :) Epic.

"Fire to my ice. Ice to my fever."

P.S.: egy kis angolkodás:

• tantamount: egyenértékű, annyi mint
• penultimate: utolsó előtti
• flip the bird: bemutatni középső ujjal :D
• malarkey: halandzsa, kitaláció, süket duma
• serendipitously: (vak)véletlenszerűen. A serendipity az egyik kedvenc szavam, de nem tudtam, hogy ilyen formában is lehet használni, képezve. :)
• És egy hiba a 150. oldalon: "If Hunters smile, this one is."...

Várólista projekt 2012

A tavalyi elbukott várólistacsökkentő projekt ellenére idén is beszállok a Lobo által hirdetett Várólistacsökkentés 2012 játékba. Ezúttal - remélem - okosabban válogattam könyveket, rövidebbeket, olyanokat amikhez remélhetőleg tényleg lesz kedvem, és csináltam egy teljes 12-es alternatív listát. Így igazából 24 közül választhatok, és csak lesz 12 amit tényleg elolvasok, hogy ne csak szaporodjanak itthon a könyvek, hanem fogyjanak a régóta várakozók. :)

A várólistacsökkentős könyvek ezen a polcon vannak, az alternatív lista pedig itt.

A lista:

Dr. Csernus Imre: Bevállalja? Befejezve: 2012.01.08.
Meg Cabot: The Princess Diaries, Volume VII - Party Princess Befejezve: 2012.01.07.
Meg Cabot: ~ VII and a half - Sweet Sixteen Princess Befejezve: 2012.01.10.
Fehér Klára: Négyen meg a Béka Befejezve: 2012. 01. 14.
Per Olov Enquist: The Visit of the Royal Physician
Neil Gaiman: Neverwhere
Herta Müller: The Passport
Orhan Pamuk: Isztambul
Jodi Picoult: Perfect Match
John Grisham: Skipping Christmas
Sophie Kinsella: Can You Keep a Secret?
Garay Zsuzsanna: Találkozások

Összegzés 2011

Minden évben egy-egy nappal arrébb csúszik, hogy mikor sikerül megírnom az éves összegzést, és ezzel a pár nappal már biztosan utolsóként futok be, de sebaj. A lényeg, hogy 2011 jó kis könyves év volt, több szempontból is.

Sikerült "túlszárnyalnom" tavalyelőtti 73 könyves teljesítményemet, 2011-ben ugyanis 83 könyvet fogyasztottam el, ami azonban kissé csalóka, mert nagyon sok apró, leporelló-szerű olvasmány, nyúlfarknyi hangoskönyv is tarkítja. Nagyjából kiegyezthetünk abban, hogy a tavalyi szintet tartottam. Az olvasások között azért akadtak szép számmal féltégla könyvek is, például a Harry Potter legvastagabbjai, Stieg Larsson Millenium trilógiája, a Grimpow, az Apokalipszis.

Sorozatok 2011-ben

• befejeztem a Harry Potterek újraolvasását
• megismertem hangoskönyvben Stieg Larsson Millenium trilógiáját, és a filmadaptációkról is írtam
• magamévá tettem a Fever-sorozatot - bár az utolsó, ötödik részt csak január elsején sikerült befejezni, azért az egész belebonyolódás mindenképp 2011 műve - és Nimáé :D
• érdekes módon egyetlen megkezdett sorozatomat sem folytattam, se Adrian Mole, se a Neveletlen hercegnő, se True Blood vagy Az Úr sötét anyagai nem kaptak helyet a palettán, de ez teljesen véletlen volt.

Angol vs. magyar

Az elolvasott könyvek közül 25 volt angol nyelvű, ami 30%-ot jelent. Nem érte el a tavalyi szintet, de ez a sok magyar könyvek köré csoportosuló kihívás miatt volt  nagyrészt. Az igazán hosszú könyvek még így is angol nyelven jutottak el hozzám.

Audio

Tekintélyes mennyiségű, 20 (24%) művet fogyasztottam fülön át, némelyik kissé nehezen fért be ami eleinte egyre jobban hiányzott, és két lépés távolságokhoz, meg minden mosogatáshoz is betettem a fülembe egy könyvet, aztán ez a lelkesedés kissé alábbhagyott. De azt azért el kell mondanom, azt veszem észre, hogy az idafigyelési képesség, a hallás utáni emlékezés, és nem utolsósorban a hallás utáni szövegértés - idegen nyelvű persze - nagyon is jól fejleszthető ezzel az eszközzel. Az emberek nagy része vizuális inkább, mint auditív, de azért jó tudni, hogy nem vagyunk reménytelenek képességfejlesztés-ügyileg. :)

Mesék, apróságok

Tetemes részét tették ki az idei a tavalyi kupacnak, kezdve a Mr. Men és Little Miss sorozat tagjaival, Lenkával, Lámpalánnyal, át egy csomó Janikovszkyn, egészen az angol nyelvű kissé fárasztó állatseregletig. :) Ezeken a rövideken kívül is sok mesés vagy ifjúsági témájú könyv került a kezembe, amik közül a Momo-t emelném ki leginkább, de kellemesen borzongató volt Pullman A tökéletes óramű-je is.

Kedvencek

Az olvasottak közül épp az imént említett Momo, valamint a Moning féle Fever-sorozat darabjai voltak érdemesek a kedvenc titulus alá kerülni. :) A leglegbe összességében a következőket sorolnám, vagyis a top5, sorrendiség nélkül:

- Marina Fiorato: A muránói üvegfúvó
- Szabó Magda: Az ajtó
- Michael Ende: Momo
- Karen Marie Moning: Fever-series
- Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről

Ezek mellett még kiemelendő, és sokcsillagot kapott: Az aranypárducok ébredése, a Mamó, a No és én, és Schäffer Erzsébet hangoskönyvei.

Ki kicsoda?

Georges Simenon, Michael Ende, Máté Angi, Varró Dániel, Sarah Addison Allen, Karen Marie Moning, Schäffer Erzsébet, Murakami Haruki, Dennis Lehane, Imre Viktória Anna, Háy János írásaival most először találkoztam, 2011-ben, őket már régebb óta ki akartam pipálni a még nem olvastam tőle listáról. Többükre továbbra is kíváncsi vagyok, míg másokkal már most szakítottam... A legjobban Moningot, Schäffert és Máté Angit zártam a szívembe. Haruki, Lehane és Háy tiltólistára kerültek.

A régebbiek közül Szabó Magdától olvastam sokat ebben az évben, 5 könyvét, és visszatértem 1-1 olvasmány erejéig Alice Hoffmanhoz és Cecelia Ahernhöz is.

Újraolvasás 10 volt (12%), a Potterek és Janikovszkyk. Hat könyvet hagytam félbe, ezeket nem számoltam az olvasásokba sem természetesen. Ezek közül egyet angolul olvastam el inkább, és kettőhöz még vissza fogok térni, csak hangulatra várok.

Citrom

Az abszolút mélyrepülés, és nemcsak az idei év legrosszabbja, de azt hiszem életem antikönyve is Murakami Haruki: The Wind-up Bird Chronicle. De más is okozott csalódást, pl.: a Szütyiő, Ahern: The Gift, Patricis Briggs: Megszólít a hold, Varró Dani: Bögre Azúr, Háy János: A bogyosgyümölcskertész fia.

Feledhetetlenek

- Jane Yolen: Briar Rose - a csipkerózsika-holokauszt analógia örökre megváltoztatta bennem ezt a mesét
- Karen Marie Moning: Fever - Barrons. Kell ennél többet mondanom?
- Lionel Shriver: Beszélnünk kell Kevinről - a legmegdöbbentőbb és megrázóbb könyv, amit valaha olvastam. Felzaklató, és nem lehet rajta túllépni.

Nyeremények, játékok

A Jaffa Kiadó és a Moly - Van képünk hozzá című közös játékában az egyém lett Mörk Leonóra A vámpír vonzásában című könyve.

Volt egy szuper kezdeményezés Andiamo részéről, aki le is vezényelte az olasz mintára készült Az Olvasás Hét Hete elnevezésű olvasásnépszerűsítő eseményt, amiben hét héten át írtunk különböző olvasós-témákról véleményt. A Park Kiadó jóvoltából azesemény első etapján megnyertem Johanna Adorján: Exkluzív szerelem című könyvét. :)

Recenziós könyvből is kijutott jópár összesen 13, főképp az Agave jóvoltából, de kaptam könyvet két fiatal magyar szerzőtől: Imre Viktória Annától és Susanna Lehnertől is, valamint 1-1 könyvet a Gabo és a Könyvmolyképző Kiadóktól. :) Ezúton is mégegyszer köszönöm!

Könyvstop

Az egész évre hirdetett könyvstopomat bámulatos jól sikerült tartanom. Már itt is összefoglaltam egyszer, fél évig zéró mérleget tartottam, és a végső összesítésben az idei "zsákmány" kb a fele a tavalyinak, 59 könyv összesen, amelynek nagy része ajándék, csere, recenziós könyv, nyereménykönyv. Saját pénzből saját magamnak egész 2011-ben 9 azaz KILENC darab könyvet vettem *tapsvihar* :D A könyvstopot úgy érzem most beszüntetem, de túlzásokba nem fogok esni idén sem. :)

Csillagok

Kicsit szőrősszívű voltam, így csak 8 könyv kapott maximális, tíz csillagot 2011-ben... De ahogy átnyálaztam az olvasásokat, úgy érzem utólagosan revideálnom kell a nézeteimet, mert a nagy mércén nézve a 9,5 pontosok nagy része is 10-et érdemelt volna pl.: Az ajtó, A muránói üvegfúvó, a Faefever, The Girl Who Played with Fire, Az aranypárducok ébredése. És a 8.5-re pontozott Kevin is tulajdonképpen súlyában, értékében maximumot nyújtott. Átírni persze nem fogom ezeket a számokat, de igyekszem majd idén jobban odafigyelve pontozni.

Posztok, statisztika

Ha jól néztem 121 poszt született 2011-ben, és kitudjahány komment, nem reális a mutató, hiszen a nemrégiben történt freeblog-halál miatt rengeteg minden elveszett, és bár pótoltam, nem mutatja a számláló a jó adatokat. Mindenesetre a blog jócskán bővült olvasnivalóval :) A legnagyobb vitát és beszélgetést a Kevin-téma kavarta.

Személyes kedvenc posztjaim, amiket a legjobban szerettem megírni: a Harry Potter posztok, Jane Eyre és Murakami Haruki.
A legolvasottabb posztok a mostani mutatók szerint Abigél (1477), Az igazi tündérmese (1324) és Nóra (1315). A könyvtartós posztot a 10es toplistában végre felváltotta a Kindle-poszt :)

A nézettségi statisztikában két kiugró nap van, július 11, amikor is 520 látogatás és 2942 letöltés történt (?! atyaég, ki garázdálkodott itt? :D), és november 25, amikor ugyanez az adat 261 és 1037. :) Nem értem a kiugrásokat, mert ha jól emlékszem azokon a napokon mégcsak új bejegyzés sem született. :D

Ezen a sok mindenen túl pedig még bekerültem Baráth Katalin könyvébe ajánlóként, két éves lett a blog, a borítómánia is folytatódott, adtunk-kaptunk blogdíjakat, csevegtünk, találkozgattunk, végre van e-book olvasóm, egy csodás Kindle, és eljutottam végre a Moly-szülinapra is Budapestre az Instantba, ahol kismillió mollyal megismerkedtem, összevissza képeslapoztunk és ajándékoztunk karácsonykor, meg néha máskor is. :) Tartalmas év volt a Moly és a könyvek tekintetében is, hát még ha a magánéletünket és munkánkat is hozzávesszük :)

Jövő

2012-ben szeretnék a saját műfajomhoz visszatérni, ami alatt azt értem, hogy a meglevő, magamtól vásárolt könyvekből szeretnék minél többet elfogyasztani, és nem menni birka-effektusok meg kihívások után, hanem tényleg azt olvasni mindig, amit szeretek. Így talán megakadályozom a Haruki-féle mellényúlásokat is. Avagy nem kell minden szerzőt megismerni. Ennek jegyében idén szeretnék sok Csernust, Joanne Harrist, Jodi Picoult-t, Alice Hoffmant, Neil Gaimant, Gerald Durrellt, Agatha Christie-t elfogyasztani, és folytatom a Meg Cabot sorozatot is, valamint ha belefér, akkor a True Bloodot is. :) Sorra kerítek régóta várakozó cserekönyveket, ajándékokat és nyereményeket is. És kell Moning is, úgyhogy jöhetnek a Highlanderek! :D

Jelentkeztem a 2012-es várólistacsökkentésre is, amiről lesz még egy külön poszt is, és amit 2011-ben csúfosan elbuktam, ugyanis az elvállalt 12 könyvből csak 2-t sikerült elolvasnom. Mentségemre szól, hogy az a kettő már egy évtizede várakozott rám. :) Most okosabban válogattam, rövidebb könyveket, és csináltam alternatív listát is. Szóval a startpisztoly eldördült, lehet olvasni és blogolni, és ki tudja, talán még a 100 olvasást is elérem idén. De ha nem, hát nem. :)

Kívánok minden kedves blogolvasónak és idetévedőnek 2012-re minden szépet és jót, amit csak szeretnének (persze be careful what you wish for!) és sok-sok jó olvasmányélményt! Boldog új évet!

Olvassunk, molyoljunk, blogoljunk sokat 2012-ben is, rendületlenül! :)

(A képek illusztrációk, források: www.google.com, www.weheartit.com)

Örömujjongás

A tavalyi fiaskó, amikor is senkitől nem kaptam könyvet karácsonyra, egész addig, amíg egy csapat moly partizán akcióba nem fogott emiatt, nem ismétlődhetett meg idén, ezt bebiztosítottam. :) Barátnőmmel Miamonával is megbeszéltük, hogy könyvet ajándékozunk, a Zembertől is kértem könyvet, és részt vettem a Molyon karácsonyi ajándékozásban is. Akárhogy is néztem, ez minimum 3 ajándékkönyvet jelentett idén.

Két plusz molyangyalkámnak köszönhetően ez még gyarapodott is, és a karácsonyra bezsebelt pénzből én magam is válogattam néhány szép kötetet.

Lássuk:

A Molyos karácsonyi ajándékozásban Lightnak dobott a szerencsém, és Daniel Black: Perfect Peace című könyvét kaptam tőle ajándékba, csodás nagy méretű hardcover kiadásban. Miamona Kerstin Gier: Rubinvörösével lepett meg, Csenga galádkodott nekem egy Sophie Kinsella (Madeleine Wickham) Velem alszol?-t, Pöfivonat pedig Lugosi Viktória Ajvé c. kötetét. :) Köszönöm mégegyszer lányok, nagyon nagyon örültem mindnek.
A Zembertől pedig jött a Jumurdzsák gyűrűje, bár együtt választottuk (rámutattam, hogy AAaazt kérem :D), azért nagyon jó volt megkapni és rácsodálkozni a karácsonyfánál.

Az én angyalkám egyébként Moniquetm-t lepte meg A sündiszn ó eleganciájával, Miamona kapott végre egy Harry Potter első kötetet - jaj micsoda öröm volt bemenni a könyvesboltba azzal a céllal, hogy karácsonyra Pottert ajándékozzak, el sem tudom mondani! - Csengát sikoltozásra késztettem a postás előtt egy Maugham könyvvel, a Borotvaélennel, Pöfinek pedig az Éjmélyt szereztem be a listájáról, amit nagy önuralommal csak a fa alatt bontott ki :))

A képeket látható képeslapok is mind molyoktól származnak, egy csodálatos kavalkád, amit ráadásul szinte egy napon kaptam meg. Instant ünnepi hangulat, és mosolyra derülés garantált, amikor egy halom ilyen szépség esik rád a postaládából!
Köszönöm mégegyszer: Csenga, Pöfivonat, Lobo, Ciccnyog, Bozs, Light, Amadea, Suhakata, Andiamo, Miamona, HAri, Erika7, Zenka, Nita!

Jó látni a sok molyos karcban is mindenki másnál is a képeslaphullást, és a szebbnél szebb ajándék könyveket sorban. :)

Ahogy írtam, kis karácsonyi nagyi- és egyéb rokonpénzből magamat is megleptem néhány könyvvel, méghozzá ezekkel:

• Charlotte Roche: Wetlands - mert kell valami polgárpukkasztóan undorító!
• Niccoló Ammaniti: I'm Not Scared - mert csupa jót hallottam Ammanitiről
• Dorit Rabinyan: Persian Brides - mert keleti és titokzatos
• Jodi Picoult: Sing You Home - mert jó téma, és Picoult, és olcsó volt, pedig új.

Az ünnepi felhozatalban nézegettem a könystop állását is, hogy tudjak rendesen összegezni majd év végén, és bizony nem rossz az állás. Ebben a posztban már adtam egy kicsit  poszt-félidős helyzetjelentést. Azóta augusztusvége-szeptember-október-november-december összesítve még a következőket hozta:

Vásárolt könyvek: 4
Csere: 1
Recenziós: 3
Ajándék: 12
Nyeremény: 0

Ez az egész mérleget 58 könyvvel való gyarapodásra hozza ki ajándékokkal, recikkel, tokkal vonóval együtt, de ebből mindösszesen 9 könyvet vásároltam idén saját pénzen saját magam, vagyis még attól az engedménytől is sikerült magam megtartóztatni hogy a végeredményt kihozzam 12-re, mintha havi 1 könyvet vettem volna. Fél évig pedig semmit nem vettem. :) Éljen! Nagyon örülök ennek a végeredménynek - vagy majdnem végeredménynek, végülis még befuthat egy-két könyv az utolsó pár napban... :D

És az egész karácsonynak nagyon örültem. :)))

(A képek illusztrációk, forrás: www.weheartit.com)

UPDATE: Két, kicsit megkésett karácsonyi ajándékom is volt, és legnagyobb örömömre mind a kettő könyv! :) Paul Sussman: Oázis, Orhan Pamuk: The Museum of Innocence.

Birka effektus. Meg medve, tarajos sül és galamb.

Mint szófogadó birkák, úgy mentünk egymás után a Molyon, méghozzá szép számmal, amikor jött az első kétperces könyvecske - ha igazi moly vagy elolvasod most rögtön, vagy valami hasonló felkiáltással... Persze hogy elolvastuk. Meg a másodikat, harmadikat és negyediket is. De most már azért egy időre elég belőlük, ne ezzel duzzasszuk fel az egész éves olvasási listánkat :)

Jon Klassen: I Want My Hat Back

Ő a mintadarab a molybirkásodában, és a gyerekeknek szánt csekély szókincsű rajzos leporellók közt. A hatbackizmus pedig szépen gyökeret vert. I raise my hat, thank you anyway! :) Mert arra a két percre tényleg elszórakoztat, amíg meglesz a medve kalapja :)

10/10

Helen Lester: A Porcupine Named Fluffy

Ez bűbájos. Egy rosszul elnevezett tarajos sül, és egy orrszarvú kalandjai. Íme, egy újabb Fluffy a Harry Potter Bolyhoskája után, aki iránt lehet rajongani. :)
It's sooooo Fluffy! :D

10/10

Mo Willems: Don't Let the Pigeon Ride the Bus

Ez már a fárasztó kategória, céltalan, és idegesítő sztorival, és csúnya rajzokkal. Ez egy buta galamb.

10/3

Royden Lepp: Barnabas Goes Swimming

Átmenet. Annyira nem aranyos mint Fluffy, annyira nem rossz mint a Pigeon, de annyira mégse jó mint a Hatback :) A rajzok legalább nem csúnyák ebben.

10/7

Szóval... Jót szórakoztunk, de idénre elég volt a mesékből és a nagyon rövid mesékből főleg. :)

Akinek a lába hatos

Varró Dániel: Akinek a lába hatos
Korszerű mondókák kisbabáknak

Bár nem voltam maradéktalanul elégedett a Varró Danis élményeimmel, azért azt tudtam, hogy a mondókás könyveit el szeretném olvasni, és éreztem is hogy szeretni fogom.

Megjelenésekor is kinéztem a könyvecskét, ajándékba, babázós ismerősöknek, mert olyan aranyos, és korszerűsége amit már a borító is hirdet szerintem igen vonzó a modern, fiatal vagy fiatalos szülőknek. Az ember úgyis gyerekbőre bújik és újra játszik, amikor csemetéje lesz, így hát nem hátrány ha a mondókák a szülő számára is élvezhetőek.

Könyvtárból vettem ki a kötetet, és villámgyorsan el is olvastam. Maros Krisztina illusztrációi nagyon illenek az összképhez, ezt a kunkori hajú kisfiúrajzot nagyon megkedveltem.

Kedvenc mondókáim voltak a Napsoroló, Szakirodalom-tanulmányozgató, Lábméregető,  Testtudatosítgató, Firtatgató és Büfiztető versikék. :) Ezeket én is szívese kántálnám.

Akinek a lába hatos,
az a baba csodálatos.

Akinek a lába hetes,
az a gyerek tökéletes.

Kisbaba, mi a stájsz?
Mi miatt kiabálsz?

Mi a nagy helyzet?
Szomjadat jelzed?

Hogy állnak a dolgok?
Nem vagy boldog?

Mi a probléma?
Uncsi a téma?

A nyakadon mi a kolonc?
Szeparációsan szorongsz?

Mi a szitu? Na mesélj!
Elalvásra van esély?

Remélem ír még Varró Dániel ilyen ötleteseket. Egy körre biztos befizetek az Akinek a foga kijött c. kötetre is. :)

Értékelés: 10/9 én majdnem az összes versikét élveztem, szerintem arra amire íródott ötletes, szép kivitelezésű, jól használható.

Kellemes karácsonyt!

Szeretettel kívánok áldott, békés karácsonyt minden kedves olvasómnak és az idetévedőknek is! Legyen minél több jó könyv a fátok alatt, és egyetek sok finom halászlevet, sült kolbit, süteményeket!

(A képek illusztrációk. Forrás: www.weheartit.com)

Emmi és Leo

Daniel Glattauer: Gyógyír északi szélre

A Molyon nemrégiben igen felkapott lett Glattauer két levélregénye, a Gyógyír északi szélre, és folytatása, a Hetedik hullám. Nagyon jó értékelések születtek, és lévén hogy ráadásul az Olvassunk levélregényeket című kihívás gazdája is vagyok, és szeretem is a levélformában íródott könyveket, én is belevágtam.

A Gyógyír északi szélre Emmi és Leo email levelezése, akik egy véletlen folytán kezdenek írogatni egymásnak, Emmi ugyanis egy magazint szeretne lemondani emailben, de az üzenet máshoz jut el egy betűtévesztés miatt... Ezután a pár gyakorlatilag napi kapcsolatban marad, és szép lassan kissé belefolynak egymás életébe. Hova vezet, és mire jó ez vajon?

Olyan pro-kontra poszt írós érzetem támadt, amikor át akartam gondolni, mit írjak erről a regényról, úgyhogy lássuk:

Pro

• hogy levélregény, emailek, amit imádok alapvetően,
• hogy szerelmes, érzelmes, amihez most valahogy kedvem volt,
• hogy rövidke részekből áll, gyorsan olvasható, és egyébként olvastatja is magát, mert könnyed a stílusa ugyanakkor jó olvasni, szépek a szavai,
• hogy elgondolkodtat, milyen kis krumplik vagyunk apró kis dolgokból mik lehetnek, és ugyanakkor el is borzaszthat, hogy milyen függőségeket tudunk kreálni és megszenvedni...

Kontra ugyanakkor,

• hogy tulajdonképpen rémes ezt az agonizálást és semmittevést látni, olvasni,
• hogy ez itt két felnőtt ember, akiknek a gyerekeskedései idegesítőek,
• hogy a tetejébe nem igazán beszélgetnek semmiről, de azt igen jól csűrik-csavarják,
• hogy a festői címhez igen prózai magyarázat tartozik,

• hogy Emmi akármilyen szépirodalmi alakká akar kiteljesedni, az én szememben eléggé a rinya-gép és a tudálékos csitri határán mozgó, amolyan felnőni nem képes, kiforratlan nőalak marad, akinél bevett dolog, hogy könyörög valamiért, majd amikor a másik beadná a derekát, akkor ő maga gördít akadályokat...Nem szeretem amikor a nők gonoszkodnak a pasikkal olyankor, amikor nem érdemlik meg.

És pro megint,

• hogy mindezek ellenére kíváncsi vagyok a folytatásra, és
• hogy nem adok olyan rossz pontszámot, az csak mutat valamit.

További adalékok északi szél ellen:

• sosem hittem volna hogy email-szerelmes téma, azt hittem cím és kinézet alapján, hogy ez egy verses vagy novellás kötet
• nekem Cecelia Ahern: Where Rainbows End (Ahol a szivárvány véget ér) című könyve sokkal hitelesebb és hihetőbb volt, legyen bár szirupos kicsit. Ott volt egy alap kapcsolat, nem lógott semmi a levegőben, és sokkal gördülékenyebb volt és szórakoztatóbb.

Értékelés: 10/7 Egyszer el lehet olvasni, de nem ejtett rabul. És aludjunk lábbal az ablak felé ugyebár.

(A kép illusztráció, forrása: www.weheartit.com)

A következő idézet a könyv 163. oldaláról pedig tulajdonképpen summázza az egész könyvet (az email-forma elhagyásával idézve):

"- Azért az szomorú, Emmi, hogy már nincs mit mondanunk egymásnak.
- Lehet, hogy soha nem is volt.
- Ahhoz képest egész jól elbeszélgettünk egymással.
- Némán beszélgettünk. Csak üres szavakat váltottunk.
- Ha maga mondja, akkor biztos úgy is van."