PuPilla Olvas

Szabó Magda: Abigél

Abigél, Abigél... Te csodatévő Abigél...
Hogy nem kerültél eddig a kezembe? Bár sajnos most sem, mert égre földre kerestem, de nem találtam a könyvet sehol, így maradt a hangoskönyv, amire véletlenül leltem a polcon. Nem nagyon szerettem a gondolatát, hogy nem foghatom a könyvet a kezembe, és nem olvashatom a sorokat, de aztán mégis kényelmesnek találtam hogy Piros Ildikó kedves hangja a fülembe olvassa a sorokat. Kitöltöttem vele minden autóutat, buszutat, még akkor is amikor olyan nagy tömeg volt a buszon, hogy nem lehetett volna könyvet elővenni, és sétálás közben is hallgattam a fejezeteket.

A történet rajtam kívül valószínűleg mindenki számára ismerős valamilyen formában; vagy a könyv még gyerekkorából, vagy a film - engem elkerült mindkettő, vagy ha láttam is valamit a filmből, nem emlékeztem rá. Talán jobb is így, mert tényleg, abszolút nem tudtam mit fogok kapni, mi a történet, kik a szereplők, mik a fordulatok. Így sodorhatott igazán magával.

Háborús időkbe, 43-44-be csöppenünk. Gina, a történet főszereplője, Vitay Georgina kényelmes, szabad élete egyszeriben teljesen felborul amikor apja se szó, se beszéd felpakolja és mindenféle búcsúzás nélkül Árkodra viszi, a Matula leánynevelő intézet szigorú, zord, zárt falai közé. Az apás, elkényeztetett kislány nehezen viseli a változásokat, főleg hogy nem is érti mi okból kellett életét, nagynénjét, franciakisasszonyát, udvarlóját Kuncz Ferit csak így otthagynia Budapesten és gőgösen szemléli a szabályok közt, mégis kissé saját szabályaik szerint élő matulás lányokat. A lányok barátkozni próbálnak vele, Torma Piroska és Kiss Mari beavatják Abigél, a kerti szobor titkába, aki mindenkin segít ha nagy baj van, és elmondják az egykori "rebellis" Horn Mitzi által teremtett hagyományokat is, amiket Gina lefitymállóan fogad, és makacsul nem hajlandó részt venni a szerinte ostoba gyermeteg játékokban. A baj akkor következik be amikor Gina árulóvá lesz és bajba sodorja az egész osztályt... Vajon megbocsátanak-e neki? Hogy bírja ki a Matulában? Édesapja miért nem jön hozzá gyakrabban? Mi történik körülötte?

A lányregényes rész azonban hamarosan kissé háttérbe szorul, és megismerjük az okot, amiért Gina ide került. Megismerjük a felnőtt szereplőket is, és azok gondját-baját: Kalmár Pétert, a jóképű ösztályfőnököt, Zsuzsannát, a diakonisszát, aki Gina prefektája, Torma Gedeont, a mogorva igazgatót, és Kőniget is, a szerencsétlen  latintanár Kőniget, akinél még rendetlenkedni is lehet az órán... Később pedig még Kuncz Feri is feltűnik a maga délceg valójában.

Nem kell persze megijedni, nem válik a könyv katonai, háborús regénnyé, marad Gina a középpontban, és az ő mindennapjai a Matula falai között, és jönnek egymás után a rejtélyek, majd megoldásuk, és a fordulatok, amik lehetnek akár kitalálhatóak is, de mégis okoznak meglepetést, és az biztos, hogy a könyv háromnegyedéig az ember csak rázogatja a fejét, nem tudja elképzelni végül mi lesz...

Engem magába szippantott. Valami teljesen új volt, eredeti, és gyönyörű. Talán azért szeretek kevésbé magyarul olvasni könyveket, mert nem ilyen igényes Szabó Magda-stílusban van megírva vagy épp lefordítva a könyvek nagy része. Ennek viszont öröm volt inni a szavait, a szép magyarságát, ami nem volt túl régies, csak egyszerűen ismerős és kellemes. Jó volt hallgatni. Jó volt megismerni.

Tetszett a helyszín, a lányiskola, szerintem ez sok mindenki számára kedvelt színtere a könyveknek, én nagyon szeretek iskolai környezetben írt könyveket olvasni. Tetszettek a karakterek, még azok is akiket nem annyira kedveltem. Horn Mitzi, Mimó néni, Kőnig, Kalmár, a neveik is mindig bennem fognak csengeni, ha eszembe jut a könyv. Kidolgozottak voltak, érdekesek, emberiek. Egyedül talán a szerelmi háromszög untatott kicsit, vagy talán nem találtam idevalónak, de nem sokat keringőzött körülötte Szabó Magda sem.
Gina személyisége teljesen megváltozik, tetszett ahogy megvilágosul és szép lassan rájön nem csak a Mimó néni báljai és Kuncz Feri és Marszell a világ, mert a világ ennél bonyolultabb, nehezebb, és sokkal-sokkal veszélyesebb is. Felnőttnek lenni sem annyi, hogy férjhez megy-e Kuncz hadnagyhoz vagy nem... Kicsi Gina érettebb, okosabb, komolyabb lesz, és ezáltal egyre szerethetőbb is.

Nem számítottam ennyi izgalomra, cselszövésre, kalandra, meglepett a regény cselekménye. A sok titok... Azt hittem csak a lányos kalandok, csínyek várnak rám, meg Gina szenvedései amíg végre kikerül valahogy a Matula fogságából. Ehelyett valami egészen mást, valami olyan kerek egészet kaptam, amiben a copfos lányokon és szerelmes ábrándokon túl már-már vérfagyasztó történések, szökések és szöktetések, levelek és árulások kaptak szerepet...

A könyv el van találva. Szép. Magyar. Izgalmas. Ismerős.  Lekötött, szórakoztatott, meghatott, szerettem olvasni. Hol nevettem rajta, hol dühöngtem az értelmetlen szabályokon a nyűglődésen, hol mérges voltam Ginára önzése, árulása miatt, hol szántam és vigasztaltam volna. Jó hogy ennyire megmozgatott olvasás közben. Szerintem kevés olyan könyv van ami képes erre, és mégsem magára haragítja az embert, hanem éppenhogy még jobban megszeretteti magát. :)

Egyszer olvastam korábban Szabó Magdát, az Álarcosbált, és abból csak arra emlékszem, hogy nagyon tetszett, de biztosan fogok még olvasni tőle, mert úgy érzem nagyon érdemes.

Amikor elkezdtem hallgatni a könyvet, többen kérdezték, hogy mit hallgatok, mondtam: Abigélt, hát micsoda beszélgetés indult el ott... Mindenki hozzászólt, hogy jaj az de jó könyv és a film, és Piros Ildikó, Zsuzsanna, Horn Mitzi, Gina... Jó volt hallgatni, hogy így bekapcsolódtak, pedig nem egy olvasós társaság, és nem is nagyon beszélgetünk könyvekről. De Abigél mégis össze tudott kötni, mindenki ismerte, szerette. :)

Értékelés: 10/10, kedvenc.

Szabó Magdáról: Itt
A könyv teljese terjedelmében: Itt
Abigél, a film: a youtubeon 33 részletben. (ez az első) Azt hiszem máshol is megtalálhato a film online, lehet hogy jobb minőségben is...